Temetési költségtérítés
Január elsejétől nagyobb temetési költségtérítést folyósít a Nyugdíj-biztosítási Alap. Az elhunyt munkásnyugdíjas hozzátartozója, illetve az a személy, aki kifizette a temetési költségeket, 32 869 dinár térítésre jogosult. Az emelés 234 dinár. Az iparosok utáni térítés 31 197 dinár, 244 dinárral több az előző negyedévinél. Az elhunyt földművesnyugdíjas családja 12 346 dinárt kap az Alaptól, 113 dinárral többet, mint eddig.
Az összeget háromhavonként hangolják össze az előző negyedévben folyósított átlagellátmány másfélszeresével. (Külön kategóriába tartoznak a munkás-, az iparos- és a földművesnyugdíjasok.) A következő kiigazítás április elsején lesz.
T. M.
Pontérték, szorzószám
Fokozatosan megszűnik a régi és az új nyugdíjak közötti különbség
Az alapnyugdíj kiszámításában jelentős szerepe van az általános pontértéknek, amellyel beszorozzák a leendő nyugdíjas személyi szorzószámát. December elsejéig az általános pontérték 604,51 dinár volt, a múlt havi kétszázalékos emelés után, április elsejéig, a következő nyugdíj-összehangolásig valószínűleg 609,02 dinár lesz, de az Alap hivatalosan még nem tette közzé az adatot. Következtetésünket arra alapozzuk, hogy az általános pontértéket ugyanolyan mércékkel hangolják össze, mint a nyugdíjakat. Azok a biztosítottak, akik decemberben adták át nyugdíjkérelmüket, nem kapnak külön 2 százalék emelést, az új pontérték szerint megállapított alapnyugdíjuk azonban 2 százalékkal nagyobb lesz.
A nyugdíj-biztosítási törvény módosítása után 0,2 százalékkal csökkentették a legnagyobb személyi szorzószámot, ami január elsejétől 4 helyett 3,8. Ez azonban csak azokat érinti, akik a befizetett járulék alapján legnagyobb nyugdíjra jogosultak. Az intézkedés célja, hogy fokozatosan megszüntessék a régi és az új legnagyobb nyugdíjak közötti (indokolatlan) különbséget. (A 2005 után nyugdíjazott, maximális járandóságra jogosult személy ellátmánya 42,5 szolgálati évvel 102 767 dinár, 40 évvel 96 721 dinár volt a december elsejei 2 százalékos emelés nélkül, míg a 2005 előtti nyugdíjasoké 85 084 dinár. A legnagyobb régi iparos alapnyugdíj 76 575 dinár (90%), illetve 72 321 dinár (85%).
Két százalékkal emelik az ápolási segélyt. A jogosultak 268 dinárral kapnak többet, mint eddig. Az ápolási térítés 13 702 dinár.
A munkahelyi baleset vagy szakmai betegség okozta testi sérülés utáni új térítési alap 5709 dinár. (A sérülés mértékétől függően az összeg 30-tól 100 százalékát folyósítják a biztosítottnak.) 2005 előtt térítésre jogosult volt az a személy is, akinél a 30-tól 100 százalékig terjedő testi sérülést betegség vagy munkahelyen kívüli baleset okozta. Ezt a feltételt 2005-ben törölték a jogszabályból, azonban azok a személyek, akik az említett dátum előtt szereztek jogosultságot, a Nyugdíj-biztosítási Alaptól továbbra is megkapják a pénzt, ez azonban kevesebb, mint a 2005 után jogosultságot szerzetteké. A térítési alap december elsejéig 2021 dinár volt, az új mindössze 40 dinárral több.
T. M.
Korengedmény megszigorításokkal
Van, aki már 53 évesen is öregségi nyugdíjba mehet
A nyugdíj-biztosítási törvény továbbra is lehetővé teszi a bányászoknak, balett-táncosoknak, búvárharangban dolgozóknak és mindazoknak, akiknek 12 hónap szolgálati időt 18 hónapnak ismernek el, hogy 50 évesen nyugdíjba mehessenek. A többi korengedményes munkahelyen dolgozónak meghosszabbították a szükséges életkort, növelték a szolgálati időt és a korengedményes munkahelyen eltöltött szolgálati évek számát. Az életkort 53-ról 55-re évente négy hónappal hosszabbítják. Változik a korkedvezményes munkahelyen eltöltött szükséges minimális szolgálati idő is. Ha 12 hónapot 14-nek számítanak, folyamatosan legkevesebb 5 évig kell ezen a munkahelyen dolgozni ahhoz, hogy elismerjék a kedvezményt. Ha egy év 15 hónapnak számít, négy év, ha 16 hónapnak könyvelik el, 3 év, ha pedig 12 hónapot 18-nak ismernek el, másfél év a feltétel.
A törvény 20. szakasza értelmében sajátságos nyugdíjfeltételek vonatkoznak azokra a rendőrségi alkalmazottakra, akik összetett operatív feladatokat látnak el. A különleges alakulatok tagjai legkevesebb 53 évesen, 20 év korengedményes szolgálati idővel jogosultak öregségi nyugdíjra. A külügyminisztériumi, a biztonsági-informatív ügynökség, a katonai titkos- és biztonsági szolgálat, a büntetés-végrehajtási intézetek foglalkoztatottjai, az adóhivatalban korengedményes munkahelyen dolgozók, valamint a hivatásos katonai személyek (akiknek 12 hónapot 16-nak ismernek el), 53 év helyett 55 évesen lesznek nyugdíjjogosultak 20 helyett 25 szolgálati évvel, amelyből az eddigi 10 év helyett legkevesebb 15-öt kell ledolgozniuk korengedményes munkahelyen. A meghosszabbítás fokozatos lesz. Évente 2 hónappal növelik az életkorhatárt és 4 hónappal a szolgálati időt, meg a korengedményes munkahelyen eltöltött szolgálati időt. Személyi szorzószámuk kiszámításakor az 1996. január elsejétől befizetett járulékot veszik figyelembe, nem pedig 1970-ig visszamenőleg, mint a többi biztosítottnál. Ezt a törvényszakaszt visszamenőleges hatállyal, 2010. január elsejétől alkalmazzák azzal a megindoklással, hogy a tavaly nyugdíjba vonultak ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint azok, akik az idén lesznek nyugdíjasok.
Az altisztek és katonatisztek 40 szolgálati évvel, betöltött 53 életévvel, az ezredesek 40 szolgálati évvel, 54 évesen mehetnek öregségi nyugdíjba. A hadseregben szolgálatot teljesítő polgári és katonai biztosítottakra az év végéig a jugoszláv és a szerbiai katonaságra vonatkozó jogszabályt alkalmazzák, 2012-től a korengedményes munkásbiztosítottak kategóriájába kerülnek. A törvény különbséget tesz a katonai és a többi biztosított között a teljes rokkantság meghatározásakor is. A professzionális katonai személyt rokkanttá nyilvánítják (jogosult lesz rokkantsági nyugdíjra), ha betegség, munkahelyi vagy azon kívüli baleset, szakmai ártalom következményeként alkalmatlanná válik a katonai szolgálatra, és a munkaképtelenséget kiváltó okokat nem lehet megszüntetni gyógykezeléssel vagy rehabilitációval. (A többi biztosított sokkal szigorúbb feltétellel kaphat rokkantnyugdíjat.)
A korengedményezett nyugdíjazásról tudni kell, hogy a biztosított csak akkor érvényesítheti külön jogát, ha ilyen munkahelyről megy nyugdíjba a törvényben előírt szükséges kedvezményes szolgálati idővel. Ha ennek a feltételnek nem tesz eleget, a többi biztosítottra vonatkozó rendelkezés vonatkozik rá. A szolgálati idejébe mindenképpen beszámítják a benefíciumot, de mindaddig nem mehet el nyugdíjba, amíg nem tesz eleget a törvényben megszabott feltételeknek. A korengedményezett munkahelyeket a szaktárca vezetője (belügyminiszter vagy honvédelmi miniszter) közösen határozza meg a munka- és szociálpolitikai miniszterrel. (Eddig az volt a gyakorlat, hogy miniszteri javaslatra a Nyugdíj-biztosítási Alap hagyta jóvá az ilyen munkahelyeket.)
TAKÁCS Magda
